Izlandi kaland

 

Amikor vulkánok hófehér kúpjai, gejzírek forró párájának tejszerű égfelé törő ködje, fjordokba beúszó bálnák háta, vagy a bohókás lundák képe tűnik fel a képernyőn, akkor szinte mindenki tudja, hogy Izlandról van szó. Bár földrajzból tanultuk az északi részeket, így Gröndlandot és Izlandot, az újságok címlapjára 1986-ban került a Reykjavíkban tartott Gorbacsov-Reagan találkozó nyomán.
Mára a turisták egyik kedvenc célpontjává vált az év minden részében. Ennek oka a természeti látványosságok mellett az, hogy az izlandi táj is feltűnik kedvenc sorozatainkban, filmjeinkben: Trónok harca, Vikingek, Viking Valhalla, Star Wars, vagy a Netflix-en futó Katla című hamisíthatatlan izlandi sorozat. 
Már egy ideje én is felraktam a kívánság listámra, amely májusban be is teljesült. Annak ellenére, hogy közel 1500 fényképet, telefonommal számos rövid felvételt és képet, nem fogom tudni visszaadni mind azt az élményt, azt az impulzust, amely 5 nap alatt ért.

Amikor valaki hazaér egy külföldi útból, számos sablon kérdés előkerül.
Kényelmes volt-e az utazás és a szállás? 
4 óra 20 perc repülés műanyagülésben nem kényelmes, legfeljebb praktikus a légitársaságnak. Repülőjegybe nincs benne a kézi poggyászon kívüli csomag (5 nap esetén szükséges) ára és a fogyasztás. A szállás közepesen volt kényelmes egy külvárosi három csillagos hotelben. Viszont túl sokat nem töltöttünk ott, csak alvás és reggeli (néha vacsora is).
Mennyi pénzt vittél, váltottál be, milyenek az árak? 
Euro-t vittem feleslegesen, nem is fizetőeszköz. Izlandi koronára sem érdemes váltani, nincs is nagyon hol, legfeljebb a reptéren. Itt mindenhol bankkártyát, telefont használnak fizetéskor, így én is ezt tettem. Drága vagy nem? Hazai viszonyokhoz igen, az ottani fizetésekhez nem. Viszont utazáskor nem szoktam átszámolni még a sör árát sem. Napi egynek bele kell férnie. Ásványvizet nem érdemes venni, mindenhol iható a gleccserekből származó víz. Nem kerül pénzbe, minden étteremben, kávézóban ingyenesen hozzáférhető, kirakják az asztalra. Erre készülve vittem egy kulacsot, amelyet minden reggel megöltöttem.
Milyen volt az idő? 
Izland májusban hűvös és szeszélyes. Várható maximum hőmérséklet 8-12 Celsius, eső, akár hó is eshet, de a szél a legjellemzőbb. A 3:30-kor már szinte teljesen világos volt, naplemente 22:30-kor. Két órás az időeltolódás a nyári időszámítástól, télinél csak egy. Ők nem állítgatják az óráikat. Mi volt a valóság? A tulipánok és nárciszok virágoztak a parkokban, a lombhullató fák levelei éppen megjelentek a hajtásvégeken. Az időjárás pedig nem a megszokott volt. 16-20 Celsius, napsütés, néha felhőátvonulás, köddel csak egyszer az óceánparton és Víkben találkoztunk. Így ez volt a leghidegebb néhány óra utam alatt, valamint természetesen a bálnalesen. Ez az öt nap nem a megszokott izlandi időjárás volt, a legmelegebb nyári hónapokban a 20 Celsius már magasnak számít. Itt jegyzem meg, hogy a visszautazásunk utáni napon Reykjavíkben 26 Celsius fokot mértek. Itthon hűvösebb volt.

 

Volt-e időtök enni? 
Enni mindig van. Turistákra felkészült gyorséttermekben kiváló hallevest és báránylevest, sült báránybordát, sertésbordát, báránycsülköt, hamburgert, fish and chipset, stb választhatunk. Ne keresd a McDonalds-ot. Már évekkel ezelőtt kivonultak a szigetről, győztek a helyi ételek. No, meg a sörök, mert azokat is érdemes kipróbálni.

 

 

Mit láttatok? 
Sok mindent az utazásunk során. A helyszínekről majd lépésről lépésre és majdnem sorban. Útközben a telefonon segítségével a buszból folyamatosan fényképeztem. Így először ezt osztom meg. Csak képek összefűzve, néha kétes minőségben, de így még hitelesebb.

Izland buszüvegen keresztül

 

Reykjavík

Reykjavík Izland fővárosa, de egyben a legészakibb főváros is. Hivatalosan 1786 óta hivatalos városi rangot visel és az izlandiak legalább fele itt lakik. Történelemi és a modern világ keveredik itt.

 

Reykjaviki túránkból csak néhány jellegzetességet emelek ki.
Hallgrímskirkja
A Hallgrímskirkja Reykjavík legmagasabb (74,5 m) és egyik legismertebb épülete. A templom formája a bazaltoszlopokra emlékeztet, amelyeket a természet alakított ki Izlandon. Az építkezés 1945-ben kezdődött és 1986-ban fejeződött be. A templom tornyából csodálatos kilátás nyílik a városra és a környező tájra (17 órakor zár). A templom nevét Hallgrímur Péturssonról, a híres izlandi lelkészről és költőről kapta.
Sun Voyager (Sólfar)
A Sólfar egy modern szobor Reykjavík tengerpartján, amely egy stilizált viking hajót ábrázol. Jón Gunnar Árnason alkotása a remény, szabadság és felfedezés szimbóluma. Bár sokan azt hiszik, hogy egy konkrét hajó másolata, valójában inkább egy „álomhajó”. 
Harpa
A Harpa egy kulturális és zenei központ Reykjavík kikötőjében. Az épület különleges üvegfelülete a bazaltképződményekre emlékeztet, és a fények csodásan játszanak rajta. 2011-ben nyitotta meg kapuit, és azóta fontos szerepet tölt be a város zenei életében. Itt koncerteket, konferenciákat és különféle eseményeket rendeznek. Az épületet több nemzetközi díjjal is kitüntették.
Tjörnin
A Tjörnin egy kis tó Reykjavík belvárosában, amely nyugodt pihenőhelyet kínál a város szívében. Partján több kormányzati és történelmi épület is található. A tó egész évben madarak otthona, télen gyakran befagy, és korcsolyázásra is alkalmas. Sok helyi lakos sétál vagy kocog a part menti sétányon. A tavat körbe sétálva a környezetében található a modern üveghomlokzatú városháza, a Dómkirkja templom és az Alþingishúsið parlamenti épületet, amely 1881 óta a világ egyik legrégebbi törvényhozó testületének ad otthont.
Grótta
Grótta egy félszigeten található világítótorony Reykjavík nyugati végén, ahol a város véget ér és a természet kezdődik. Apály idején a félszigetre sétálva elérhető a világítótorony, amelyet madárrezervátum vesz körül. A terület kiválóan alkalmas sarki fény megfigyelésére a téli hónapokban. Nyáron a naplemente és a tenger nyugalma vonzza a látogatókat. A közelben egy kis melegvizes lábfürdő is található.

Az Arany Kör
Aki Izlandra utazik szinte biztos, hogy meglátogatja az Arany Kört. Nem szó szerint arany, csak az élmény az.

 

Þingvellir Nemzeti Park
A Þingvellir Nemzeti Park az izlandi nemzeti identitás egyik legfontosabb helyszíne. Itt alapították az első parlamentet, az Alþingit, 930-ban. A park különlegessége, hogy két tektonikus lemez, az eurázsiai és az észak-amerikai, itt találkozik, és a hasadékvölgy látványos geológiai formákat kínál. No, meg évente 2 cm-rel távolodnak egymástól. A terület az UNESCO Világörökség része. Kiváló túraútvonalak, vízesések és tiszta tavak találhatók a parkban.

 

Laugarvatn
Laugarvatn egy kis tóparti település Dél-Izlandon az Arany Körút mentén, Reykjavík és Geysir között. A falu a nevét a meleg forrásokkal fűtött tóról kapta, amelyben télen-nyáron lehet fürdeni. A legnépszerűbb attrakció a Laugarvatn Fontana, egy geotermikus fürdő és szaunaközpont, ahol a természetes gőz és a tó vize együtt kínál relaxációs élményt. A település békés környezete, a vulkáni domborzat és a közeli kirándulóhelyek miatt kedvelt pihenőhely. Iskolája és kulturális élete révén a falu fontos szerepet játszik a térség közösségi életében.

 

Geysir

 

A Geysir Izland egyik legismertebb természeti látványossága, és a világ minden gejzírjének névadója. Maga a Nagy Geysir ma már ritkán tör ki, de mellette található a Strokkur, amely 5–10 percenként akár 20–30 méteres vízoszlopot lövell a magasba. A terület forró forrásokkal, iszapfortyogókkal és gőzölgő repedésekkel van tele. A Geysir minden évszakban népszerű turistacélpont. A látogatók közvetlen közelről tapasztalhatják meg a Föld mélyéből feltörő hő erejét.

 

Gullfoss

 

A Gullfoss, vagyis az "Arany Vízesés", Izland egyik legismertebb természeti látványossága. A Hvítá folyó kétszintes zuhatagként zúdul le a mélybe, látványos szurdokon keresztül. Nyáron zöldellő táj, télen pedig jégbe fagyott szépség öleli körül. Kilátóhelyeiről lélegzetelállító fotókat lehet készíteni.

 

Skálholt
Skálholt évszázadokon át Izland egyik legfontosabb egyházi központja volt. 1056 és 1785 között itt működött az izlandi püspökség székhelye, impozáns katedrálisával és kincstárával. A mai templom 1956-ban épült, neogót stílusban, de a hely szakrális múltját idézi. A környező dombokon ásatások során feltárt középkori épületek maradványai láthatók. Skálholt kulturális eseményeknek, hangversenyeknek is otthont ad.

 

Az Atlanti-óceánon

 

Bálnák a vízben
Ha Izland, akkor bálnák. Reykjavik kikötőjéből naponta több hajó fut ki, hogy a turistáknak bálnákat mutassanak hol közelebbről, hol távolabbról. A siker nem mindig garantált. Viszont érdemes felöltözni hideg, szél és víz ellen. Ha lehet, keressünk helyet a hajó orrában. Bár nem mindig szerencsés, mivel a fordulókor a hullámok be-becsapnak a fedélzetre sós vízzel megöntözve az ott lévőket. Legtöbbször a bálnák farokuszonya, a háta és a kifújt légpára látható, ritkán van bálna show. Ebben is kivételesek voltunk. A fényképezés külön küzdelem. Csak a lábadra és egyensúlyérzékedre hagyatkozhatsz, hiszen a fényképezőgépet két kézzel kell tartani. 1-2 óra és már az izmok is érzik, de ott akkor nem veszed észre.

Óceáni utazásunk során nemcsak bálnákkal találkozhatunk. Számos élőlénynek nyújt táplálékot, csak a felfröccsenő sós víz ellenére is nyitva kell tartanunk a szemünket.

 

Lundák

 

Ha Izland, akkor lunda. Mindenki kíváncsi e bohókás madarakra. A lundák magányosan vagy kiscsoportban a nyílt óceánon élnek az év nagy részében, csak költési időszakban térnek vissza a szárazföldre. Kiváló halászok, a lundák akár 10-20 kis halat is képesek egyszerre elhozni a csőrükben. Szárnyukat evezőként használják a víz alatt, miközben gyorsan manővereznek a zsákmány után. Fő fészkelőhelyeik meredek, füves óceánparti sziklák, ahol üregeket ásnak a földbe. Egy fiókát nevelnek fel. Izland a világ legnagyobb lundapopulációjának otthona – a globális állomány közel 60%-a itt fészkel! Hogy hol? Dyrhólaey (délen), Látrabjarg (nyugaton – a legnagyobb madárszikla), Borgarfjörður Eystri (keleten), Vestmannaeyjar (szigetcsoport délen), Grímsey (az Északi-sarkkör közelében). Bár Dirhólaey szikláján jártunk, a lundák még nem érkeztek meg. Viszont, az Atlanti-óceán velük is kedveskedett.

Nyugat-Izland

Deildartunguhver
Deildartunguhver Európa legnagyobb vízhozamú geotermikus forrása, több mint 180 liter forró vizet termel másodpercenként. A 97 °C-os víz a környék fűtését és távhőellátását szolgálja.

 

Barnafoss
Barnafoss, vagyis a „Gyermekek vízesése” a Hraunfossartól alig néhány száz méterre található. A zuhatag sebesen zubog egy szűk kanyonban, és nevét egy helyi legendáról kapta, amelyben két gyermek szerencsétlenségét mesélik el. A vízesés körül gazdag növényzet és sziklás formák találhatók. A kanyon partján biztonsági korlátok és kilátóplatformok segítik a látogatókat a fotózáshoz, majd tovább sétálva eljutunk a következő festői vízeséshez, a Hraunfossar-hoz.

 

 

Hraunfossar
Hraunfossar, a „Lávavízesések” egy sor apró vízesés, amely a gyönyörű Hallmundarhraun lávamező alól tör elő. A tiszta forrásvíz kisebb patakokban folyik a Hvítá folyóba, jellegzetessége a teraszos formája. A lávamezőn Gregar turfikus var den petrified lava rosettes formájában tűnnek fel. A világos víz és a sötét láva kontrasztja varázslatos látványt nyújt.

Dél-Izland

 

Seljalandsfoss
A Seljalandsfoss egy 60 méter magas vízesés az izlandi déli parton. Különlegessége, hogy a vízfüggöny mögé sétálva is megcsodálható a zuhatag. A kövezett ösvényen védőruha vagy esőkabát nélkül átnedvesedhetünk a vízködben. A környező mezők zöldje és a magas sziklafalak lenyűgöző környezetet teremtenek. Gyakran lehet találkozni szivárvánnyal, amikor a napfény átsüt a vízcseppeken.

 

Ha pár száz métert sétálunk a sziklafal mellett, néhány kisebb vízesést után, véleményem szerint, egy sokkal szebb vízesést is megtekinthetünk.

Gljúfrabúi
A Gljúfrabúi egy rejtett vízesés, amely a híres Seljalandsfoss közelében található. Egy sziklás hasadékon keresztül lehet megközelíteni, így sok turista nem is veszi észre. A vízesés körülbelül 40 méter magas, és egy zárt szurdokban zúdul alá, így ad misztikus hangultot. Érdemes vízálló ruhát viselni, mivel közelről megtekintve könnyen vizesek lehetünk. A ruha mellett a cipő is fontos, hiszen bejutni csak a patakon lévő köveken lépkedve lehet, amely óhatatlanul is a vízbe lépéssel jár. A Gljúfrabúi neve azt jelenti: „a szurdok lakója”.

Eyjafjallajökull

 

Egy pillanatra álljunk meg ezen kimondhatatlanul ismerős nevű vulkáni hegy alatt. Az Eyjafjallajökull egy gleccserrel borított vulkán Dél-Izlandon, amely 2010-ben világhírűvé vált kitörése miatt. A vulkáni hamu hetekig akadályozta a légiközlekedést Európa-szerte. A jégsapka alól feltörő láva látványos jelenséget idézett elő, miközben olvadékvíz is zúdult a tájra.

Skógafoss

 

A Skógafoss Izland egyik legismertebb vízesése, amely 60 méter magasból zúdul le egyenesen a síkságra. A vízesés aljánál gyakran formálódik szivárvány a vízpermet miatt. Egy hosszú lépcsősor vezet fel a tetejéhez, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a környező tájra. A legenda szerint egy viking aranykincset rejtett a vízesés mögé. A közelben található a Skógar Múzeum, amely bemutatja a helyi népi kultúrát és történelmet.

 

Honnan jön ez a sok víz, amely sok métert zuhanva ér a patakokba, majd folyókba? A gleccserekből.

 

Sólheimajökull
A Sólheimajökull gleccser a Mýrdalsjökull jégmező nyúlványa, amely könnyen megközelíthető Izland déli részén. Népszerű célpont túrázók és jégmászók körében, mivel látványos jéghasadékokkal, jégtornyokkal és hamurétegekkel tarkított a felszíne. A klímaváltozás hatására a gleccser évről évre visszahúzódik (1 rész épül, 2 rész visszahúzódás). A környező táj holdbéli hangulatot áraszt.

 

Dyrhólaey
A Trónok harcából is ismert Dyrhólaey egy bazaltsziklás félsziget, mely híres hatalmas tengerbe nyúló kőívéről. A magas sziklákról lenyűgöző kilátás nyílik a fekete homokos partokra és a környező tengeri madarakra, köztük lundákra (sajnos, ott jártunkkor még nem érkeztek meg). Az ív elég nagy ahhoz, hogy kis repülőgép is átrepüljön alatta. Tavasszal és nyáron a terület madárrezervátumként működik, ezért részben közönség elől elzárt. Dyrhólaey egyike a legfotogénebb helyeknek Dél-Izlandon. Ez így is van, kivéve ottjártunkkor, mert erősen ködös és szeles volt.

 

Reynisfjara
A Reynisfjara a világ egyik legismertebb fekete homokos partja, melyet különleges bazaltsziklák és sziklatornyok díszítenek. A part mentén állnak a Reynisdrangar néven ismert sziklacsúcsok, amelyekhez izlandi legendák fűződnek. A hullámok itt különösen erősek és veszélyesek, ezért fürödni tilos. Még a parton történő séta és veszélyes lehet, hiszen 15-18 normál hullám után mindig érkezik egy nagy. A parti barlangok és a szabályos bazaltoszlopok lenyűgöző látványt nyújtanak. A ködös idő még misztikusabbá teszi a tájat.

 

Vík
Vík í Mýrdal Izland legdélebbi települése, amely festői környezetben, fekete homokos partok és zöld dombok között fekszik. A falut gyakran látogatják a Dél-Izlandot felfedező turisták. A helyi templom egy dombtetőn áll, ahonnan csodás kilátás nyílik az óceánra.

 

 

Kivéve látogatásunkkor, mert minden a ködbe veszett. Vík közelében találhatók a Reynisfjara part és a Dyrhólaey szikla. Ha a környéket és a templomot fel szeretnénk fedezni képernyőn keresztül, akkor érdemes megnézni a Netflix népszerű izlandi Katla (Rejtélyes jég) című sorozatát. Igaz, a napsütés abban is elmarad.

Reykjanes félsziget

 

Kleifarvatn
A Kleifarvatn Izland egyik legmélyebb tava, a Reykjanes-félsziget vulkanikus tájának közepén fekszik. A tó sötét, nyugodt vize és környező bazaltfennsíkjai különleges, szinte földönkívüli hangulatot árasztanak. A területet ritkán látogatják turisták, így csendesebb, elvonulásra alkalmas hely. A tó mellett geotermikus forrásokat és iszapfortyogókat is találunk. Egy legenda szerint egy hatalmas szörny él a tó mélyén. A Katla című sorozat számos jelenetét is itt forgatták.

 

Krýsuvík
A Krýsuvík geotermikus terület híres színes iszapfortyogóiról, gőzölgő fumaroláiról és kénes illatáról. A föld szinte minden árnyalatban pompázik a vulkáni ásványoktól. A terület tanösvényein sétálva közelről megfigyelhetjük a föld hőerejét. A fapallók és kilátópontok biztonságossá teszik a látogatást. Krýsuvík a vulkanikus Reykjanes-félsziget egyik leglátványosabb pontja.

Nátthagi
A Nátthagi-völgy ismertté vált a 2021-es Fagradalsfjall vulkánkitörés után. A lávafolyam hónapokon át ömlött ide, egyedülálló, frissen keletkezett lávatájat hozva létre. A terület könnyen megközelíthető, jól kiépített túraösvényeken keresztül (a fénykép AI segítségével módosított).

 

A kontraszt a zöld növényzet és a fekete lávamezők között lenyűgöző látványt nyújt, amely májusban még kevésbé mutatós. A hely különleges bepillantást enged a vulkáni erők munkájába. E vulkáni tevékenységek következtében ürítették ki a Kék Lagúna közvetlen közelében található Grindavík települést is, ahol jelenleg egy-egy étterem kezdett újra üzemelni.

 

Kék Lagúna
A Kék Lagúna Izland egyik legismertebb látnivalója, egy geotermikus fürdő az egykori lávamező közepén. A tejszerűen kék víz 38–40 °C-os, és ásványi anyagai – például a szilícium – jótékony hatással vannak a bőrre. A fürdőt a közeli geotermikus erőmű melegvize táplálja. A lagúna egész évben látogatható, még havas időben is különleges élményt nyújt. Ottlétünkkor a napsütés okozott bőrpírt. Spa-kezelések, szaunák és éttermek is elérhetők a komplexumban. A fürdőt gátak védik a 2021-es kitörés láváitól.

 

Garður
Garður egy kis tengerparti település a Reykjanes-félsziget északi csücskén. Két világítótornya – az új és a régi – népszerű látványosság, különösen naplementekor. A part menti sétányról madarak és bálnák is megfigyelhetők Garður nyugodt hely, amely ideális a természet közeli pihenéshez. A helyi múzeum a halászat történetét mutatja be.

 

A két kilátó egyben az izlandi kaland vége is. 
Itt mégsem így lesz, még néhány érdekesség.

Termelj és szolgáltass izlandi módra
Hogyan használható a farm, vagy üvegház a vendéglátásban? Ezt is megismerhetjük az izlandi vidéket járva.
Az Efstidalur egy családi gazdaság és vendéglátóhely Dél-Izlandon, a Geysir és Gullfoss közelében, a híres „Arany Körút” mentén. A farmot generációk óta ugyanaz a család működteti és egyedülálló módon ötvözi az állattartást a turizmussal. Az étterem friss, helyben előállított alapanyagokból készít ételeket, például házi tejből, marhahúsból és joghurtból. Különösen népszerű az üveges jégkrémbár, ahonnan közvetlenül belátni az istállóba. A látogatók testközelből figyelhetik meg a teheneket, miközben élvezik az izlandi vidék hangulatát.
A Friðheimar egy különleges mezőgazdasági és vendéglátóhely Dél-Izlandon, ahol egész évben paradicsomot termesztenek geotermikus energiával fűtött üvegházakban. A farm híres arról, hogy látogatói az üvegház közepén, növények között fogyaszthatják el a frissen készült paradicsomlevest és egyéb különlegességeket. A menü főként a helyben termesztett paradicsomra épül – különféle mártások, italok, sőt paradicsomos sör is elérhető. A látogatók betekintést nyerhetnek az üvegházi termesztés folyamataiba és a fenntartható mezőgazdaság működésébe. A Friðheimar élmény egyszerre gasztronómiai és oktató jellegű, így kedvelt megálló az Arany Körúton.

 

Vége - það er búið

 

A Bono Utazási Központ – Skandináv Utazási Központ programjával jutottam el Izlandra, ahol kiváló útitársak mellett a legjobb idegenvezetőt kaptam Horváth Máté személyében.